Tudta-e?

A káposztafélék sokszínű családjába tartozik a fejes káposzta, kelkáposzta, lilakáposzta, sőt a karfiol is. Valamennyi káposztaféle magas A-, B-, és C-vitamin (40mg/100g) tartalommal rendelkezik. Ezenkívül található bennük kalcium, foszfor, kálium, magnézium, vas és folsav is. Alacsony kalória-, és magas rosttartalmuk miatt széles körben elterjedt zöldségek.

A fejes káposzta termesztése közel ötezer évre nyúlik vissza. Már az ókorban ismeretes volt az emésztésre és bélműködésre gyakorolt jótékony hatásuk, amely már akkoriban kedvelt zöldséggé tette.

A káposzta savanyítását Magyarországon a Vecsésen élők dolgozták ki a legprecízebben. A káposztát gyalulás után sóval, esetenként babérlevéllel vagy borssal szórva hordókba teszik, megtapossák, majd súlyokkal összepréselve erjedni hagyják. A hetekig tartó erjedési folyamat közben dolgozni kezdő tejsav természetes úton megsavanyítja a káposztát.

Egyes szakértők véleménye szerint a káposzta rendszeres fogyasztása csökkenti az emésztő-, és légzőszervi rákok kialakulását. Ezenkívül közismert hatásai, hogy hajtja a vizet, fertőtlenít, méregtelenít, erősíti az immunrendszert, rendszeres fogyasztásával pedig megelőzhető a szorulás. A káposzta levének ivását gyomorfekélyre, gyomorégésre és egyéb emésztési problémák ellen ajánlják. A káposztalé emellett gyógyítja a csípést, harapást, a pattanást és a herpeszt. Levele pedig alkalmas az égés, horzsolás és csípések kezelésére.

 

A Földközi-tenger vidékén már több mint 2500 éve termesztenek káposztát. Elterjedése a Rómaiaknak köszönhető, akik olyan messzi tájakra is elvitték, mint Britannia. A káposzta savanyítását több nép, egymástól teljesen függetlenül fedezte fel. Elsőként valószínűleg a kínaiak fogyasztottak hétköznapi ételként savanyú káposztát. Az ókori Ázsiában a tömegétkeztetés alappillére volt. Savanyú káposztával etették a Kínai nagy fal építőmunkásait. Az eredeti recept persze más volt, mint ma. Akkoriban borban savanyították a káposztát.

 

A bálok alatt bevett szokás, hogy éjfél után savanyú káposztából készült ételeket szervíroznak. Ezek közül a káposztás ételek közül dobogós helyen áll a korhely leves. Az emésztésre gyakorolt hatását még Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte: „igaz,van recipé: megterhelt és heves gyomrunknak új erőt ad a korhel leves”. Természetesen a leves ezen tulajdonságát alapanyagának, a savanyú káposztának köszönheti.

A másnaposság egyik fő oka, hogy az alkohol megváltoztatja szöveteink ph értékét. A savanyú káposzta és levének fogyasztása segít a szervezetnek visszaállítani annak egészséges ph értékét. Vagyis ha másnaposok vagyunk, akkor inkább ne alkohollal enyhítsünk tüneteinken, együnk inkább savanyú káposztát.

 

 

3 napos káposztakúránkkal fontos lépést tehetsz annak érdekében, hogy a dohányzás, alkoholfogyasztás, gyógyszerek és vegyi anyagok káros hatásai miatt esetlegesen kialakuló tumorsejtek ellen védekezhess!

 A részletekért kattincson a ide

 

 

 

 

A cékla gyógyhatásai sajnos csak igen szűk körben ismertek. A főleg salátaként fogyasztott céklát már a népi gyógyászok is vérképzőnek tartották, amit a huszadik században tudományosan is megerősítettek. A cékla emellett segíti a májanyagcsere folyamatainak helyes működését és gátolja a tumorsejtek szaporodását is.

A céklát ősidők óta fogyasztjuk. Legrégebbi leleltünk e növényről egy i.e. 4000-ben létezett településről származik. Az ezt követő időkben is találkozhatunk vele a babilóniaiaknál, a föníciaiaknál és a rómaiaknál, akik a káposzta mellett ezt a növényt is elterjesztették Európában.

 

 

Az állapotos nők több állandó tünettel is küszködnek. Például a reggeli rosszullét, gyomorégés, szapora szívműködés vagy anyagcsere panaszok. Ez utóbbira nyújt megoldást a rostos gyümölcslevek, a kamilla tea, illetve a savanyú káposztalé és kovászos uborkalé rendszeres fogyasztása. Ajánlott lefekvés előtt vagy közvetlenül felkelés után fogyasztani.

 

 

Serkenti a vérkeringést, felmelegíti, energiával tölti fel a szervezetet, a hangulatra is jó hatással van. Ritkítja a vért, serkenti a vérkeringést, így megelőzi a szív- és koszorúér megbetegedéseket. A népi orvoslásban a csípős paprikát a rossz emésztés, gyomor- és bélpanaszok esetén ajánlják. Felgyorsítja az anyagcserét. Régen használták szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, sőt baktériumok ellen is.

Tévhit, hogy árt a gyomornak és gyomorfekélyt okoz – értesít a vital.hu. Nagy mennyiségben, ugyan ingerelheti az emésztőrendszert, de eközben a gyomrot olyan 

váladék elválasztására készteti, amely a gyomornyálkahártyának védelmet nyújt az izgató anyagok (pl. savak, aszpirin, alkohol) ellen. Enyhe vízhajtó, így húgysavkiválasztást fokozó hatása szintén ismeretes, mely szintén nem közömbös szempont a reumás megbetegedések esetében, mivel a húgysavlerakódás fontos tényező kialakulásukban. Megfázáskor is gyakran ajánlják a betegeknek az erős paprikát. Enyhíti a torokgyulladást, és az orrduguláson is segít, mert felhígítja az orrmelléküregben megtapadt nyákot. Fertőtlenítő hatását is gyakran emlegetik. Ma már kapszicin tartalmú krémeket is alkalmaznak cukorbaj okozta idegkárosodásra, végtagfájdalmakra vagy migrénre. Övsömör és herpeszvírus esetén is ajánlják az ilyen készítményeket. 

 

Amikor a szánkban azt érezzük, hogy csíp, mar, akkor az agy endorfint küld fájdalomcsillapítóként. Az endorfint más néven pedig boldogsághormonnak hívjuk. Ettől érezzük olyan jólesőnek az erős paprikát, és ettől olyan élvezetes azt fogyasztani. És vágyunk rá, hogy együk, hiszen a boldogság érzésével társul. Aki épp boldogtalannak érzi magát, próbálja ki az erős paprika kedélyjavító hatását, csak nehogy sírás legyen a vége annak, aki nem bírja az erőset.

 

 

Ha fogyókúrád során az egészséged megőrzése is fontos, próbáld ki a szupermagas c-vitamin bevitelt is biztosító, zsírégető savanyú káposzta diétát!

A fejeskáposztából készülő savanyúságról legtöbbünknek a legkevésbé sem alakbarát karácsonyi finomság, a töltött káposzta ugrik be, pedig számtalan más, diétás módon is elkészítheted…

 A részletekért kattintson ide